1. fejezet

Egy új élet... és miért mert a szüleimnek ehez volt kedvük. Hát ja...Nekem nem volt döntési jogom, mint általában.( sóhajt)
A sulim jo az a jelegzetes bentlakásos suli.
Mintha valami elfelejtettem volna... ja persze a bemutatkozás!
A nevem Timi, 18 éves vagyok és vámpír( de erről majd később)  úgy döntöttek a szüleim hogy elköltözünk mert nekik "fontos" üzleti utúk van,és persze hogy engem
is elrángattak. De annyira nem vettem zokon mert, sosem tudtam beilleszkedni rendesen és nem volt olyan ember akit nehezen hagytam volna
ott. A többiek kiközösítettek állandóan, mert én egy kicsit más vagyok mint a többi, sokszor kerültem bajba(ezért is kerültem bentlakásos
suliba) meg emós stilusu vagyok. Ezt úgy kell elképzelni hogy állandóan feketében járok meg a szemembe lóg(mindig) a hajam.
Nem értem az embereket néha, miért kell kiközösíteni egy embert azért mert más?Azért lehet jó fej... Sosem volt pasim ,ezért is
cikiztek. Most éppen a buszmegállóban ülök,és szerintetek hova tartok? Hát persze hogy az új sulimba! Ja azt elfelejtettem
mondani hogy naplót irok,de nem azért mert én iyen "szivemet kikell önteni tipus vagyok" csak azért irok naplót mert az
anyukám gyerek pszihológus és azt mondta hogy túlságosan be vagyok zárkózva és ilyen korban kikell önteni a lelkemet, valamien módon...
Na jó ez nekem túl sok volt... De azért elkezdtem irni a naplót.
Mostmár fent vagyok a buszon, nincs olyan messze ez a suli állitólag(de csak állítólag)Meg néztem a sulit a neten(hol máshol?)
És két személyes szobák lesznek, majd meg próbálom elviselni valahogyan. Na ez nem is volt olyan hosszú út itt is vagyok.Hát a bentlakásos
suli olyan amiennek vártam bentlakásos.A suli elött egy fiú állt zsebre dugott kézzel és engem vizslatott...
-Szia, te vagy az új lány igaz?- kérdezte az amúgy helyes fiú
-Igen , Clark Timi- mondtam
-Hill Dávid- nyújtotta mosolyogva a kezét
-Én vezetlek körbe a suliban.-mondta Dávid
-Oké.-mondtam egy kicsit bizonytalanul. A lényeg az hogy két fős, szobák vannak szigorúan lány a lánnyal vagy fiú a fiúval.Hát ez érthető.
Nincs külön lány és fiú épület... Sajnos! És kiderült hogy Dávid és a szoba társa Emett mi szobánk melett vannak.Elköszöntem Dávidtól és beléptem a
szobába.Egy Vörös hajú lány volt bent, elég kislányos volt és állandóan mosolygott.Tudjátok az a maga az imádnivalóság, nem bírom az ilyett
és pont vele vagyok egy szobában...
-Szia Tonkin Virág vagyok! Te leszel velem egy szobában? Ez tök jó! Az az ágy lesz a tiéd, jó lesz?-hadarta a lány egy levegőre
-Szia én Clark Timi vagyok, ja jó lesz az az ágy, és úgy látszik én leszek a szoba társad...-hadartam.Elkezdtem pakolászni, Virág segített és úgy döntött hogy bemutatkozik.
Elkezdte sorolni hogy mi a kedvenc bandája, zenéje, színe stb... De azért kedves volt, nem tudom miért de van benne valami különleges...Végül amikor kipakoltunk együtt
mentünk le az ebédlőbe.

 

 

Üdv:Kata :D

 

 

 

Oldal: Történetem 1.fejezet
Kata Blogja - © 2008 - 2024 - katablog.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat